Az elkövetkező időszakban mintegy 200 milliárd forint kerülhet vissza a lakossághoz állampapír-kifizetések formájában. Izgalmas kérdés, hogy hova csatornázódik be ez a pénz a kifizetés után, különösen a hozamkörnyezet közelmúltban tapasztalható mérséklődésének tükrében.
A jelenlegi helyzet ugyanis eltér az eddigiektől: az elmúlt években megszokott magas hozamú állampapír (és magas infláció) környezete után a befektetők egy valódi döntési helyzettel szembesülnek.
Az elmúlt években logikusan nőtt az állampapírokban tartott lakossági megtakarítás, köszönhetően az inflációkövető konstrukciók kiemelkedő hozamainak.
Erre a tendenciára és igényre az elmúlt évek magas állampapír-kibocsátási volumene és az ezek iránti fokozott figyelem is rámutatott. Ez a környezet azonban változóban van - a hozamok mérséklődésével a folytatás korántsem annyira egyértelmű, mint eddig és sok ügyfél először szembesül azzal, hogy több reális alternatíva közül kell választania.
Korábban volt már példa arra, hogy egy jelentősebb állampapír-kifizetési hullám után érezhetően fellendült a lakáscélú kereslet, így elképzelhető, hogy a frissen felszabaduló források egy része ebbe az irányba mozdulhat.
Ha így is történik, nehezen elképzelhető egy klasszikus ingatlanpiaci "boom"; reálisabb forgatókönyv egy fokozatos, szegmensenként elérő élénkülés, a befektetési- és a saját céllal történő vásárlások esetén más-más reakciót követve.
Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője szerint azzal, hogy előtérbe kerülhetnek más, nem klasszikus befektetések, inkább megtakarítási formák is, a lakáscélok vonatkozásában újra felértékelődhet a lakástakarékpénztár szerepe. A 30%-os kamatbónusz vonzó alternatíva lehet a stabilitásának köszönhetően egy változó kamatkörnyezetben.
Különösen azért lehet releváns, mert a hazai használt ingatlanállomány jelentős része korszerűtlen, sok esetben gyenge energetikai állapotú, ami nemcsak a fenntartási költségeket növeli, hanem az ingatlanok piaci értékét is korlátozza. Ebben a környezetben a lakástakarék életszerű megoldást jelenthet: egyszerre támogatja a felújításokat, az életminőség javítását és az ingatlan értékének növelését.
Ugyanakkor várható az is, hogy a kifizetett összegek egy része visszaforog az állampapír-piacra. A biztonság és az egyszerűség sok befektető számára továbbra is fontos szempontok még úgy is, hogy mérsékeltebb a hozamkörnyezet.
Így összességében nem rajzolódik ki egyetlen lehetséges irány - ez nem annak az időszaknak tűnik, amikor egyetlen befektetési forma dominálna.
A következő hónapok érdekessége így elsősorban az lesz, hogy ez a tekintélyes összegű állampapír-kifizetés az enyhülő hozamkörnyezetben milyen új irányokat nyit meg a megtakarítási és befektetési piacon.
Szerző: Credipass
Az új építésű ingatlan egyre inkább elterjedt és népszerű lakástípus, mivel modern stílusban, frekventált környékeken, általában korszerű technikák mentén épülnek fel. Te is gondolkodtál már azon, hogy ezt a lakástípust választod? A különböző új építésű projektek esetében számos olyan fogalom van, amellyel jó tisztában lenned, annak érdekében, hogy...
2026 júliusában országosan 9 292 lakóingatlan-adásvétel történt, a lakáscélú jelzáloghitelek várható szerződéses összege pedig elérte a 274 milliárd forintot a Duna House havi tranzakciószám-becslése és jelzáloghitel-előrejelzése szerint.
A minilakások vidéken is egyre népszerűbbek: a legfeljebb 25 négyzetméteres lakások a vármegyeszékhelyeken - köztük Debrecenben, Pécsett, Kecskeméten és Szombathelyen - is megjelentek a kínálatban, nagyjából 20 millió forintos belépővel. Négyzetméteráruk jellemzően 20–30 százalékkal alacsonyabb a budapesti szintnél. A fővárosban átlagosan 30 millió...
Van egy tóparti ingatlanod, az utóbbi időben azonban egyre több hírt olvastál a vízállás változásáról. Ha eladáson gondolkodsz, vagy csak felméred a lehetőségeidet, joggal merülhet fel benned: hatással vannak ezek a változások az ingatlan értékére és a vásárlói érdeklődésre?
